Ma is felkeltem.Pedig lehet nem kellett volna. Anyum lelépett újra találkozni Joe val vagy kivel,és múltkor se jutott haza ép bőrrel, persze ma miért lett volna másképp? Eltörte a lábát,vagy csak megrepedt,vagy tudja a fene, de marhára fáj neki,és persze nekem is így látni. És persze én marha e hir hallatán rögtön vérnyomás le a picsába, és szédülés monitor majdnem lefejelés... zsiiir, életem első majdnem elájulása....Azt hiszem, jövő héten se lesz se suli,se meló, se semmi. Most kell erőt szerezzek magamon,és felnőtt felelősség teljes fejjel cselekednem. Az az mindent amit anya eddig csinált,azt most nekem kell, főzni, meleget rikkenteni, bevásárolni stb. Mindig is féltem a felnövéstől, és a felelősségtől,most meg hirtelen rámzúdúlt azt egész ami csak jöhet... nem tudom,hogy Isten vajon mit akar ezzel az egésszel, de remélem,hogy nyomós oka van,és a végén csak jól fogok kijönni ebből az egészből, mert már az idegeim kezdenek elszakadni,és pánik roham bármikor elkaphat... újra...
Hogy valami pozitív dolgot is írjak,és ne csak sajnáltassam magam, leírom,hogy Ádámmal ma sikerült beszéljek, és kapok majd levelet is tőle yeaaah... uhh ...eeehh...
És mivel már elmúlt éjfél Boldog Születés napot kivánok Dávidnak!
Azt hiszem elég volt a mai napból...
Nagy levegő...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
MENNI FOG ! ERŐS VAGY, ISMERLEK ENNYIRE !!! Én bízok benned !
VálaszTörlésés köszi a köszöntést :)