
Újra írok,most kicsit lájtosabbat mint az utolsó bejegyzésemben.
Miután sikerült át döcögjek a létező összes hangulat skálákon, amibe benne van a Depresszió, Düh,Vidámság,Félelem,a Nem akarok élni stb... Ráhangolódtam az utolsó két napban a "csak úszok az árral" hangulatra. Erőm nincs,hogy dühöngjek, könnyem már nincs,hogy sírjak, ezért a vagyok,aztán lesz ami lesz dolog van már velem tegnap óta. Próbálom a figyelmem elterelni a sok rossz dologról, próbálok nem tudomást venni róluk, és így kivárni az én időm,ami még nem tudni mikor jön...Nem olyan könnyű ám, mindig kitalálni valami el foglaltságot, fölleg,hogy nincs tv, és a netről se tudok leszedni filmet, mert ugye ötezer év mire lejön...Ezért marad a főzés,és az msnezés stb. Ma aludtam elég sokat délután, és sikerült Ádámról álmodjak, ezért amikor felkeltem jó is volt a kedvem meg nem is,rossz volt,hiszen felkeltem,és többé nem lehettem vele, de jó volt,mert annyira élethű volt, és ahh.. Nah szóval, ne kalandozzunk inkább el, a lényeg,hogy felkeltem, és megkívántam az édeset. Bátyám már napok óta faggat,hogy csináljak neki palacsintát, olyan rég enne már.. Ezért gondoltam meglepem,és lementem, és csináltam. Sikerült feláldozzak egy kicsi bőrt a kezemen érte, de megérte, rosszullétig teleettük magunkat vele.Nah meg persze csináltam pörköltet krumpli pürével nyámi,nyámi volt !
Sikerült megtudnom ma,hogy nem is lehetek én olyan nagyon rossz bőr a pasik szemében ha ennyi embernek eltudtam csavarni a szimpla hülyeségemmel a fejüket...Pedig én tényleg csak önmagam adtam,és még nem is vagyok se egy szépség se egy nád szál kisasszony...
Hát ez mind szép és jó lenne, ha nem bántam volna meg így utólag néhány tetteim a fiuk terén.
Sok balfaszt sikerült kifogjak, akiknek csak tényleg kiélhetés szempontjából kellettem, és én naiv kis tini agyammal persze bele is mentem, nah meg persze szégyellve mondom, hogy azt hiszem szívet is sikerült össze törjek. Nem azt mondom,hogy jól tettem,de legalább felmértem a terepet,hogy hogyha kell akkor tudok én fejet csavarni egy mosollyal is...Egyedül tuti nem maradok életem során. ( Mert ott lesz nekem Ádám ) .
Igazából bánom is meg nem is, bánom azokat a dolgokat, hogy hagytam magam azoknak akik meg se érdemeltek,de minden egyes rossz mozdulat amit az ember tesz az később hasznára lesz, hiszen onnantól tudni fogja, hogy hogyan kell helyesen lépni ... Én sajnos olyan ember vagyok aki kurvára nehezen tanul a saját hibájából is, és többször is meg kell,hogy botlanom,hogy rájöjjek milyen is az utána való fájdalom. Azta ez még rimmelt is !! Nah de elég a fiukról való kiteregetésből, voltak hibáim és lesznek is, mint minden egyes embernek.
Néha arra eszmélek fel,hogy miközben nagyban benne vagyok valamiben elkalandozok de nagyon. És olyan érzésem van mintha várnék valamire. Mondok egy példát : Mint amikor főztem,és sietve csináltam, mert hogy majd utána...... ....... kérdeztem magamtól ,hogy mert utána mi?! Mi vár rám utána? miért sietek én ennyire? Mégis hova?! Kihez? MSN-en nem vár senki, a szobámban se, semmi dolgom nincs amit meg kéne utána csináljak,hiszen azért vagyok itt,azért főzök,mert nincs más dolgom. Mégis mi a fészkes fenéért sietek? Reggel is, fel kéne kelni, se suli se semmi, nem jön senki, de szinte dob ki az ágy... "Utána meg,hogy fel kéne öltözni" és a gondolatom... " Kelj fel, és öltözz!" de kérdem én " MINEEEEEEK??" Van 4hónapom felkelni,van négy hónapom kavargatni azt a szaros kaját, van négy hónapom zuhanyozni, és átöltözni a pizsomámbol!Mégis minek, öltözzek fel, ha ki se megyek, mégis minek kelljek fel,ha senki se jön, mégis ki vár engem,akihez sietnem kéne? Az egyetlen ember aki vár, arról éppen semmit se tudok már 5napja és nem is tudom,hogy mikor fogok róla tudni legközelebb,és vele is a legközelebbi találkozóm 4 hónap múlva lesz. Négy tetves hónapom van még aggódnom azon,hogy hogy nézek ki,és hogy átöltözzek, akkor kérdem újra, mégis hova a kurva életbe sietek egyfolytába? Az órák, a percek a napok ugyan olyan lassan fognak telni, ha sietek ha nem,úgyhogy jó lenne ha leállnék már és lenyugodnék a fenébe, mert még van tengernyi időm a kapkodásra!Kurvára nincsen senki aki miatt sietnem kell,úgyhogy nyugi Ibolya! Akármennyire is szeretnéd,hogy gyorsan szálljon el ez az idő, nem fog! Hiába nézed az órát 3percenként nem 3órával lesz több!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése